Egyre többen kezdenek el
egészségesebben élni és figyelnek arra, hogy sokat sportoljanak, illetve
kevesebb egészségtelen ételt egyenek. Az edzés célja, hogy változást érjünk el
a szervezetünkben, ezt általában minél gyorsabban és a leglátványosabb módon
szeretnénk elérni. A fokozatosság azonban itt is nagyon fontos, hiszen a
hirtelen megterhelés sérüléshez vezethet. Az izmok a stressz, a feszültség és a
túlzott igénybevétel miatt elgyengülhetnek és kifáradhatnak.
Sportsérülések – nek tekinthető minden
kóros elváltozás,
amely valamely sporttevékenység végzésekor keletkezik. Két fő csoportba sorolják: akut, illetve
túlterheléses sérülésekre.
Az akut sérülés:
Egyszeri erős külső hatás
eredménye. Az azt kiváltható erőhatás mindenkor az érintett szövet
folytonosságának megszakadását, vagyis például izomkárosodást okoz. Károsodnak
a hajszálerek, aminek következménye a sérült területen keletkező vérömleny,
amely elindítja a test válaszreakcióit (pl. akut gyulladást, vagy a gyógyító folyamatok
automatikus beindulását). Az akut sérülésekhez sorolhatók például a zúzódások,
rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebek.
A túlterheléses sérülések:
Olyan kisebb, ám sokszor
ismétlődő sérülések, amelyek károsan hatnak a szövetekre, mégpedig oly
mértékben, hogy erejük meghaladja a szervezet öngyógyító folyamatainak erejét.
Fizikai túlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei. A túlterheléses
sportsérülések egyaránt kapcsolhatók izom-egyensúlyzavarokhoz, és edzésbeli hibákhoz.
Általában sportspecifikusak, azaz jellemzők az adott sportágra, vagy sportmozgásra.
Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai, az íngyulladás, az
ínhüvelygyulladás, a csonthártyagyulladás, az izom-gyulladás, a
tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi
kopások.
Az akut sportsérülések tünetei:
- Hirtelen, erős fájdalom
- Duzzanat
- Nem helyezhető súly az alsó végtagra
- A felső végtagon extrém nyomásérzékenység
- Nem mozgatható a teljes mozgástartományban az ízület
- Extrém végtaggyengülés
- A csont látható ficama vagy törése
A túlterheléses sportsérülések tünetei:
- Aktivitás közben jelentkező fájdalom
- Tompa fájdalom, pihenés közben
- Duzzanat
Ezek
elkerülése érdekében nagyon fontos a megelőzés. Ebben segítenek
a jó izomtónus, az edzettség, a célzott kondícionálás, és a masszázs.
A masszázzsal (elsősorban a simítás, a gyúrás és a dörzsölés technikáit alkalmazva)
vért, illetve oxigént juttathatunk az izmokba, így a felhalmozódott, pangó
salakanyagok sokkal könnyebben távozhatnak.
A masszázsfogásokról, technikákról korábbi írásomban tudtok olvasni:
https://fullfitt.hu/masszazs-fogasok-es-hatasaik/
A masszázstechnika lényege, hogy a keringés
élénkítése és fokozása révén kimozgatja a kötött, feszes izmokat, ezáltal
ellazítja és enyhíti mind a helyi, mind az általános fáradtságot. Túlzott
igénybevétel esetén izomgörcs is kialakulhat, ez nyújtással és masszírozással
megszüntethető.
Ha sportolás közben nagyon sokszor ismételjük
ugyanazokat a mozdulatokat, és az izmot túlzottan megdolgoztatjuk, az
megkeményedik, majd merevvé válik és fájni kezd. Az ilyen huzamosabb ideig
történő megerőltetés sporsérülések – hez vezethet. A környező izmok próbálják átvenni
a fájdalmat okozó izmok szerepét, ám a fokozott megterheléstől ezek is
elváltozhatnak, pl. a váll meggörnyed.
A megelőzéséhez segíthet a masszázs és a nyújtás. A
nyújtást általában a masszázs végén szokás alkalmazni, amikor az egész test
meleg és ernyedt. Ez elősegíti az izomrostok meghosszabbítását, hogy
elláthassák normális funkcióikat. Ezzel növeljük az ízületek mozgásterjedelmét,
nagyobb mozdulatokra teszi képessé a testet.
A masszőr szerepe, hogy a fő fogásokat alkalmazva
segítsen gyógyítani a kívánt területen. Ez lehetővé teszi, hogy a rehabilitáló, sérült terület
rugalmasabbá és gyorsabban gyógyulttá váljon. Segít fenntartani a test
általános jobb állapotát, megakadályozza a sérüléseket és a mobilitás
elvesztését. És növelni a teljesítményt.
Masszázs
hatására könnyebben eltávozik a felesleges folyadék, a begyulladt ízületekből,
illetve végtagokból. Elősegíti az endorfinnak, a jó közérzet hormonjának szabad
áramlását a testben. A masszírozott személy tudatosabban figyeli, illetve
jobban érti saját testét, ezért hamarabb felismeri a feszült izmokat.
Ellenjavallatok:
Ízületi
gyulladás, reuma esetén.
Töréseknél,
csontrepedéseknél, mert nem csupán fájdalmas a masszázs, hanem további károsodást
is okozhat. Várjuk meg, míg az adott testtáj begyógyul.
Rákos
megbetegedés esetén, mivel a vér-, nyirokáramlás a fertőzött területekről
máshová is eljuttathatja a rákossejteket.
Gyulladások
– a gyulladt területeken a masszázs vérbőséget okozhat, vagyis fokozhatja a
fájdalmat. Várjuk meg, míg lelappad a duzzanat és elmúlik a gyulladás.
Közelmúltban
végzett műtét után a hegek masszírozása nemcsak fájdalmat, de kárt is okozhat.
A masszázst
legjobb és leghatékonyabb kúraszerűen alkalmazni, a sportsérülések – től függően
heti, kétheti rendszerességgel végezni.
Ha további kérdésetek van, vagy több minden
érdekel a masszázsról írjatok nekünk:
